Exportképes magyar produkciók, avagy mi minden kell a külföldi piacra lépéshez? - Pécsi-Szabó Dénessel beszélgettünk
A magyar előadók jelentős része legalább egyszer eljátszik a gondolattal, hogy kilépjen a hazai piacról és külföldön is szerencsét próbáljon. A streaming korszakában ez papíron egyszerűbbnek tűnik, mint valaha: a zenék egy kattintással elérhetővé válnak bárhol a világon, a social media pedig lebontja a földrajzi korlátokat. A valóság azonban jóval összetettebb. A nemzetközi zenei piac elképesztően telített, a verseny brutális, és önmagában a jó zene ma már ritkán elég.
„Mindig az a zenekar lesz sikeres, ami valamely fronton kimagaslik, vagy különleges, de minden másban is penge marad” – kezdi interjúalanyunk, Pécsi-Szabó Dénes, aki hosszú évek óta dolgozik magyar előadókkal nemzetközi terepen, és most minket is beavat az exportképesség rejtelmeibe.
Egy Budapest Parádé kamiontól az amerikai turnékig
Pécsi-Szabó Dénes az Up Music Budapest alapítója és a Budapest Showcase Hub társalapítója és az EMMA - Európai Zenei Menedzserek Szövetségének elnökségi tagja. Az általa képviselt zenekarok a hazai nagyszínpadok mellett felléptek már három kontinensen is. Célja, hogy minőségi zenekarokat segítsen abban, hogy a hazánk színpadain túl a nemzetközi piacon is érvényesülhessenek. 2025-ben az általa szervezett 120 koncert fele már külföldi fellépés volt.
Már tinédzserként érdekelte a rendezvényszervezés. Alig 19 évesen egy különleges projektbe vágott bele a legendás Budapest Parádé idején: „az akkor nagyon nagy ünnepélynek számító Budapest Parádén szerveztem egy élőzenés kamiont, ahol hazai rockzenekarok léptek fel. Instant beleszerettem ebbe a világba.”
Az élet később mégis másfelé sodorta. Filmes produkciókban dolgozott, majd a családi borászat építésével foglalkozott. A zeneipar végül 30 éves korában találta meg újra, amikor az Ivan & The Parazol felkérte, hogy segítse az amerikai terjeszkedésüket. „Kis mérlegelés után igent mondtam a lehetőségre. Ez 2013-ban volt és kb. 2016-ra már főállásban zenei menedzserként tevékenykedtem.”
A Jazzbois teltházas londoni koncertjén, a Jazz Café-ban
-
Fotó: Szabó Marci
A nemzetközi piac nem ugyanaz a játéktér
A szakember is egyetért abban, hogy az egyik legfontosabb tényező az exportképességgel kapcsolatban az, hogy a hazai és a nemzetközi sikerhez gyakran teljesen más működés szükséges. Ami Magyarországon jól megy, az külföldön lehet, hogy észrevétlen marad.
„A magyar piac világviszonylatban annyira kicsi, hogy szinte láthatatlan.”
Pécsi-Szabó szerint különösen nehéz helyzetben vannak azok az előadók, akik mainstream popzenével próbálnának külföldön érvényesülni. „A legnagyobb verseny a populáris kategóriában van. Aki popzenét készít, annak tényleg szinte szélmalomharc lehet a nemzetközi érvényesülésre törekvés.”
Ez nem azt jelenti, hogy lehetetlen kitörni, inkább azt, hogy tudatosabb stratégia szükséges hozzá. Sok zenekar ott hibázik, hogy túl korán próbál külföld felé nyitni, miközben még nincs kialakult identitása, stabil közönsége vagy valódi zenei karaktere.
Nem szabad „vizet vinni a tengerbe”
A világot jelentő deszkák – a menedzser elmondása alapján – távol kerülhetnek azoktól a magyar előadóktól, akik egyszerűen csak lemásolják a nemzetközi trendeket, ahelyett, hogy saját kulturális gyökereikből építkeznének.
„Nem szabad vizet vinni a tengerbe” – emeli ki a szakember. Szerinte pont az emelheti ki a magyar produkciókat a tömegből, ha képesek valami autentikusat megmutatni. „Bartók és Kodály országában szerintem van mire építeni. Aki ízlésesen használja a hazai zenei gyökereket, és azokat a 21. századi zene formájába tudja önteni, az egy lépéssel előrébb lehet.”
Ez nem feltétlenül népzenei elemek direkt használatát jelenti. Inkább azt a fajta egyedi látásmódot, markáns karaktert, hangulatot, amit nem lehet egy londoni vagy los angelesi stúdióban reprodukálni. Persze ettől még senki sem lesz automatikusan világsztár. „Innen már csak 167 más feltételnek kell megfelelni és mehet is a nemzetközi siker” – teszi hozzá nevetve.
Scheidt Villővel, Pécsi-Szabó Dénes közvetlen munkatársával és Ian O'Sullivan zenésszel
Régiós építkezés vagy globális internetes áttörés?
Felmerül a kérdés: merre induljon egy magyar zenekar, ha külföldben gondolkodik? Nyugat-Európa? A környező országok? Vagy inkább az online niche közösségek?
„Logikai alapon mindig a legközelebbi piacok a legkönnyebben elérhetőek. Nyilván könnyebb kimenni Bécsbe koncertezni, mint Kuala Lumpurba” – keretezi Pécsi-Szabó Dénes. A régiós építkezés tehát továbbra is reális és praktikus út lehet, ugyanakkor ma már rengeteg kivétel létezik. Egy algoritmus által felkapott videó vagy egy jól célzott online közösség teljesen váratlan piacokat is megnyithat.
A digitális jelenlét azonban önmagában még kevés.
Az algoritmus önmagában nem nyújt külföldi koncertlehetőséget
Ma már nem vitás, hogy a streaming platformok, továbbá a social media csatornák, a TikTok, a YouTube vagy az Instagram döntően befolyásolják, kihez jut el egy dal. De ez csak a kezdet. A menedzser hozzáteszi: „olyan zenét kell csinálni, amire reagálnak emberek, vagyis el kell juttatni az algoritmus istenén keresztül az emberekhez, és meg kell velük szerettetni.”
A valódi kihívás azonban nem a lejátszás elérése, hanem a közösségépítés.
„Olyannak kell lennie a produktumnak, hogy ne csak tetszen az embereknek, hanem kattintásra, a zenekar követésére, valamint a fellépések és a termékeik folyamatos keresésére ösztönözze őket. Ez a legnagyobb feladat.” Vagyis a cél nem pusztán egy virális pillanat megteremtése, hanem a hosszú távú kapcsolódás kialakítása a közönséggel.
A Jazzbois-szal Athénban
-
Fotó: Szabó Marci
Mire jó egy showcase fesztivál?
A nemzetközi showcase fesztiválok sok magyar zenekar számára fontos mérföldkövek, de a szakember szerint érdemes reálisan látni a szerepüket. „A showcase fesztivál olyan, mint egy utazáskiállítás vagy fürdőszoba expo, csak itt zenekarokat és zenéket adunk-veszünk. A bekerülés önmagában még nem jelent áttörést.”
Az viszont jelzi a verseny mértékét, hogy egy showcase-en fellépni Németországban, Angliában vagy Hollandiában semmire sem garancia, ott kezdődik csak a munka, fogalmaz a menedzser. Szerinte az időzítés is kulcsfontosságú: nem mindegy, mikor próbál egy zenekar ilyen platformra kerülni. „Azt is tudni kell, mikor van olyan szinten egy zenekar, hogy akár labdába rúghat egy showcase-en. Mindezek ellenére szerintem minden ilyen esemény rendkívül fontos tapasztalat. Minél többet lát és ért meg egy előadó a világból, annál érvényesebb lesz a saját művészetében.”
Tehetség, stratégia vagy pénz?
Amikor arról kérdeztük az UP Music Budapest vezetőjét, mi számít igazán a nemzetközi sikerhez, nem választott egyetlen tényezőt. „Ezek mind együtt kellenek” – hangsúlyozza.
Erős zenei identitás, tudatos stratégia, stabil pénzügyi háttér, aktív online jelenlét, munkabírás és professzionális működés – egyik sem váltható ki teljesen a másikkal. Úgy véli, a magyar piac ráadásul sok szempontból torz működésű, ezért a külföldre készülő zenekaroknak még tudatosabban kell gondolkodniuk.
„Annak, aki külföldre készül, sokkal felkészültebbnek kell lennie, hisz meg kell tanulnunk egy igazi piaci működést. És akkor magáról a lényegről – ami a ZENE – még nem is beszéltünk.”
Hasonló cikkek

