Az élőzene ereje a digitális forradalom és a zene tech korában
Az elmúlt két évtized a olyan átalakulásokat hozott a zeneiparban, amelyek alapjaiban formálták át az iparág működését, gazdasági szerkezetét és a művészek, illetve a közönség közötti kapcsolatot. A digitalizációval nemcsak új technológiák jöttek, de új szereplők is – a hagyományos kiadók és koncertszervezők mellé felsorakoztak az olyan helyfüggetlen entitások, mint a streaming platformok, zenei szoftverek, és már a mesterséges intelligencia is valós piaci tényező. De milyen szerep jut ezen a terepen az élőzenének?
A zeneipar negyedik pillére
Korábban a zeneipar három szegmensre oszlott: kiadás, hangrögzítés és élőzene. Ehhez mára egy negyedik, robbanásszerűen fejlődő terület csatlakozott: a zene tech. Ez magában foglalja a streaming platformokat, a virtuális jogkezelő rendszereket, a zenei szinkronizációs szolgáltatásokat, a digitális asszisztenseket, az AI-alapú zenei szoftvereket is stb. A Spotify piaci értéke mára vetekszik a Universal kiadóéval, a ByteDance pedig 2019-ben 17 milliárd dolláros bevétellel túlszárnyalta a YouTube-ot.
Ez a szektor nemcsak gazdaságilag erős, de képes életben tartani a fizikai médiumokat is – például a vinylek reneszánsza részben a zene-tech infrastruktúrának köszönhető, ahogy a niche platformok, mint a Bandcamp vagy a Discogs sikerei is.
A kreatív folyamatok újrakereteződése
A digitalizáció egyik legfontosabb hatása, hogy gyökeresen megváltoztatta a zenei alkotás és terjesztés módját. Ma már bárki készíthet professzionális hangzású zenét egy laptopon vagy bármilyen mobileszközön, és pillanatok alatt a globális közönség elé tárhatja azt. A hangfelvétel fókuszú ipar átalakult: a fizikai termék „elcseppfolyósodott”, és a digitális formátumok váltak uralkodókká.
Azonban mindennek ára van. Létrejött egy strukturális egyensúlyhiány: a digitális platformokon megjelenő zenei tartalom mennyisége exponenciálisan nő, miközben az egyes produkciók piaci értéke csökken. A művészek többsége ma már nem az eladott albumokból, hanem az élő fellépésekből él, ez a trend pedig egy felfelé ívelő tendenciát sejtet a jövőre nézve a koncertszervező, jegyértékesítő platformokat tekintve.
Az új típusú digitális koncertek – például játékosított, interaktív események vagy VR-alapú élmények – pedig új, kreatív irányokat jelenthetnek az élőzenében. Ezek nem a fizikai események másolatai, sokkal inkább önálló, egyedi formátumok, amelyek kiegészíthetik a tradicionális koncertélményt.
Olvastad már? Fellendülőben a koncertipar és a hazai fellépésszervező startup, a KoncertBooking.com
Fotó: Canva
Az olasz meló
A digitális átállás egyik következménye a diszintermediáció, azaz a közvetítők – kiadók, menedzserek – szerepének átalakulása. Az előadók közvetlenül kommunikálnak a közönséggel, azonban ez komoly kihívásokat is rejt: nehéz fenntartani a folyamatos jelenlétet, lekövetni a produkciók gyors tempóját és az algoritmusok folyamatosan változó trendjeit.
Egyre világosabb továbbá, hogy a streamingből származó bevételek nem fedezik a művészi munka komplett költségeit.
Olaszország példája is jól mutatja a digitális kihívásokat: bár a teljes zenei ökoszisztéma többmilliárd eurósra tehető, a zene tech szektor még mindig marginális, néhány tucat kisebb szereplővel. Nincs egységes támogatási rendszer vagy megbízható adatbázis – így a szektor alig látható a döntéshozók előtt. Ugyanakkor az olasz zene rendkívül népszerű belföldön (a fogyasztás többsége hazai), viszont nemzetközi szinten alig van jelen, az export-import mérlege negatív.
Feltehetőleg csak akkor lehet nemzetközi egy zenei piac, ha a zene tech infrastruktúra is azzá válik.
Digitális szűkösség: a jövő értékmodellje?
Míg a fizikai koncertek azért értékesek, mert ritkák és megismételhetetlenek, az online tartalmakat sokszor ingyen és végtelen mennyiségben várjuk. A művészek kénytelenek gyorsabban és többet alkotni, kevesebb bevételért. A digitális szűkösség – például exkluzív eventek, limitált digitális élmények, egyedi merch-ök stb. – lehet a válasz, de ehhez kulturális váltásra van szükség.
Úgy tűnik, a hagyományos zeneipar történelmi lehetőség előtt áll: vagy együttműködik a zene tech szereplőkkel, közös szabályokat és érdekrendszert alakítva ki – vagy lemarad. A digitalizáció nem értékcsökkenést jelent, hanem lehetőséget új élmények, új üzleti modellek és új közönségek bevonására. Ehhez viszont nemcsak technológiai, hanem szemléletbeli változásra van szükség.
A zene nem árucikk – hanem érték, amelynek megőrzése és újragondolása közös felelősségünk a digitalizáció és az AI korában. Tarts velünk ezen az úton, regisztrálj a KoncertBooking.com-ra!
Forrás: innen, kiemelt kép: Canva
Hasonló cikkek
